Egy kis szerelem

Mostanában elég furcsa az úgymond szerelmi életem... Van egy aki tetszik... NAGYON... Van aki hát nem is tudom... olyan fura az egész... És persze ott van Ő...
Nem tudom, hogy most pillanatnyilag milyen kapcsolatot szeretnék... Lehet, hogy 16 évesen hülyének nem kéne erről írnom... Biztos van aki hülyének is néz ezért. De én szeretném ha lenne mellettem valaki. De nem most fogom megtalálni életem szerelmét. Nem akarom lekötni magam egy emberhez... Szerintem teljesen más egy házasság ha az illetők fiatalon házasodnak mintha később (30 fölött) Az én szüleim 21 éves koruk óta házasok... Én is szeretnék férjhez menni, de ott van az is, hogy addig fel kell nőnöm. És igenis meg kell ismernem a pasikat... Sokkal könnyebb úgy belevágni egy új kapcsolatba, ha előtte volt már valakid. Úgy vakon a semmibe elég nehéz és ijesztő. Most annyira szokatlan nekem a helyzet amiben vagyok... Van akinek el fogom mesélni részletesen, hogy miért pont ma írok erről. Van aki meg talán egy szó nélkül megérti. Van aki azt gondolja majd, hogy ez a fiatal kis csitri már megint azt hiszi, hogy neki vannak a világon a legnagyobb problémái, mert éppen pasik miatt siránkozik... Lehet, hogy megártott egy kicsit a sok Sex and The City... Igen szarul érzem magam most a bőrömben. Nem csak a pasik miatt, de ők is kiveszik belőle a részüket.
A szerelem fogalmában szeretnék hinni. Sajnos nehezen megy. Tudom én is voltam úgymond szerelmes. De most kezdek rájönni, hogy ezt nem olyan könnyű definiálni. Sokkal összetettebb mint gondoltam volna. De majd elválik mi lesz... Remélem jól fognak alakulni a dolgok...