joyce's life

szerda, november 29, 2006

Péntektől tél van

Hát igen emberek kezd bennem is tudatosulni, hogy ennek az évnek is vége kell, hogy legyen egyszer. Remélem a következő jobb lesz mint ez. Tudom ez nagyrészt rajtam múlik. Elég sok új célt tűztem ki magam elé. Sokmindent kell még tennem a továbbtanulásom érdekében. ( Persze a fő célom az olyan politika amin mindenki jól szórakozik.) Bár mostmár próbálom fejleszteni magam sokmindenből kissebb-nagyobb sikerekkel... Nem tudom miért, de mostanában mindenki lelkizik velem. Ami alapvetően nem lenne baj csak ez már túl sok. Kicsit kevesebb törődést is kibírnék. Bár nagyon jólesik. Már csak Noémivel kéne végre beszélnem. Jah meg még valakivel, de az túl bonyolult ügy úgyhogy inkább hagyom.


Nem kell, hogy megnyíljon az ég,
de ha mégis ébredni szeretnék,
hát felébredek, s nem intenek
majd az emberek, mert gyors leszek,
Kurva gyors leszek!
/a párna mélyén/

Szép nők, no meg a bor, a vígasság!
Látod, ez azért jó kis orvosság!
Áldás ez a palackozott remény,
ez a békesség-oldat!
/no meg a bor/

Miránk nincs több könnyem már!
Te is lépj tovább, mint én!
Nincs csak 150 zsoltár,
de így belefért bőven minden!
A halál azon az úton jár,
amin mindenki lépdel...
Te is kapsz egy utolsó lépést,
hát lépd el!
/151. zsoltár/

Miért nevezed boldogságnak?!
Élő ember nem találhatja!
Rejtőzz el! A földi élet nem rejt szépet!
Bújj el végleg! Bújj el, kérlek! Bújj el!
/egy meg nem született gyermekhez/

A Mennyben számomra nincs hely még,
mer' oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...!
/sehol/

Tépj szét, nem baj ha gyűlölsz,
a pénzedért megteheted!
Szidj még, nem gond ha ütsz is,
ez többeket égig emelt!
Karmolj! Igazi szenteket
úgysem a Föld delegál!
A Lényeg, ha van esze, bújik.
a Menny, bent, meg úgyis megvár!
/ha így állunk arra/

Felnőttem, hisz' már értem.
nem kell kérnem se,
a golyót ingyen osztják,
neked is, nekem is, így hát
én már ma felvágom a tortám.
Miért kérdeznék? Csendben írok alá.
Itt már győzött egyszer a jóság,
így mostanában nem fog,
ezt tudod te is, ahogy én.
/örökké nem eshet/

Valaki meg kell szüljön.
Valaki meg kell tartson.
Kell, hogy vigasztaljam,
kell, hogy vigasztaljon.
És ha valaki fel kell adjon,
ha valaki meg kell csaljon,
azt is tőled kérem!
Csakis tőled várom!
/javallat/

Nálunk nincs túlóra, csak egyszer feszülünk rá,
hisz' nincs kétség; az az édes bűn,
amit sokszor, újra ismételünk, szegény,
olyan unalmassá lesz, mint egy erény.
De kell a zsé, hogy mindig tarthass magadnál
óvszert, zöldet, pár konzumhölgyet,
s valami tölgyfa hordóból nyert indítót.
Hogy pénz lesz, vagy élet, a te hangod mélyebb,
úgyhogy te mondd majd, és nyélben lesz a bolt!
Aztán veszünk majd az arcunknak szabót.
Bérelhetsz a Marsig felvonót.
/kapusnak is kell lenni/

Másom nincs, csak az életem,
egy kócos senki vagyok.
Hogy szeretnének, én nem hiszem,
a létükből így kimaradok!
/szülőtlenítő/

Egyél, ez itt az én testem,
talán egy percig még!
A legaljabb bűnöm az volna,
ha kegyelmet kérnék.
Most eljár a szívem, sajnálom,de
megér fél misét!
Hát nyakamba, nővér!
Ránk fér már egy törvénymentes hét!
/törvénymentes hét/



Ui: Nah most szerintem sokan utálnak ezért... De nem baj. Én imádom ezt a zenét. Jah ez mind Eleven Hold. Gondoltam a kedvenc számaimból pár idézetet berakok. :)

kedd, november 28, 2006

BOCSI BOCSI BOCSI

Kicsit elfelejtettem a blogomat. De most itt vagyok és mindenért kárpótollak titeket. (Igen Csacsa azt a 2-3 embert aki olvassa a blogomat.)
Szóval: Ebben a "pár" napban kicsit szétszórt voltam. ez mind egy ember hibája és az persze én vagyok. Kicsit szarul vagyok mostanában és nem figyelek másokra. Csak az én saját apró kis gondjaimra. Bocsánatot kérek mindekitől, de most kicsit helyre kell raknom magamban a dolgokat utána tudok továbbmenni. A tegnapi nap volt az utolsó csepp a pohárban. Nem bírtam már tovább. Sírtam, üvöltöttem, tomboltam. Tönkretesz engem ez az élet. De majd a következő jobb lesz (remélem). Tudom még "csak" 15 éves vagyok, de többet átéltem és megtapasztaltam mint egy átlag velem egyidős ember. Nem vagyok 100 éves bölcs. Nem állítom, hogy mindent tudok. De azért néha jólesne egy kis megerősítés, hogy nem vagyok reménytelen eset. Rájöttem, hogy nem vagyok képes gyűlölni senkit. Ennek örülök bár elég fura. Nem is tudom meghatározni rendesen mi az a gyűlölet. Bár azt hiszem most az a legnagyobb bajom, hogy egy bizonyos embert nem tudok gyűlölni. Pedig ilyenkor az lenne a normális úgymond. Tehát én nem vagyok normális. Tudom erre már sokan rájöttek rajtam kívül. Néha azért tudatosítom magamban. Nehogy reménykedjek.



Ui.: Többet ne engedjetek Zsófival múzeumba! Nem lenne túl jó vége.

kedd, november 21, 2006

Lufi, Pufi

Ma végre sikerült felköszöntenem Zsócit és Mariannt. Ha jól láttam mind a ketten örültek az ajándéknak. Mariann kicsit be is zsongott 3. órára... Ma festettünk rajz fakton. Azt hiszem egész jó lett. Hazafelé nagyon jót beszélgettem Mátéval. Sokminden szóba került. Azóta elég sokat gondolkoztam. Eszembe jutott rengeteg olyan dolog amiről már szinte el is felejtkeztem. De most inkább egy kis idézettel zárnám a mai blogomat.


"Én minden tanárt áldok,
de csakis mert tőlük megtudhattam,
hogy milyen ne legyek! ...
Nehogy olyan legyek én is, mint ők!"

Eleven Hold: ballagás

szombat, november 18, 2006

bocsi

Az utóbbi időben kicsit elhanyagoltam a blogomat. Bocsi de nem volt rá időm. Kicsit elkalandoztam a saját kicsiny világomban és nem nagyon volt időm senki és semmi másra. Ezért így utólag kérnék bocsánatot mindenkitől. Kicsit magammal kellett foglalkoznom, hogy mostantól másokra is figyelni tudjak. Ebben a pár napban voltak összeveszések, kibékülések, sértődések, pletykálások és ki nem mondott szavak. De végül én egész jól jöttem ki ebből az egészből... Az elkövetkező pár napban beszélnem kéne pár olyan emberrel aki közel áll hozzám. el kéne nekik mondanom pár dolgot. Nem tudom még, hogy hogyan és mikor. Majd megoldom valahogy. Mint mindig. Vagy kiakadok és őrjöngök egy sort. Sajna ebben nem tud nekem segíteni senki ezt egyedül kell megoldanom. Najó nem terhelek senki tovább az apró kicsi gondjaimmal...

csütörtök, november 09, 2006

kicsit már lenyugodtam

Az utóbbi pár napom nem volt éppen nyugodt. Bár most kivételesen a suliban nem volt sok baj. Csak... (Zsóci tudja) De arról inkább nem írok hanem letagadom. NEM NEM NEM! Nem akarom! Nah mindegy majd jobb lesz idővel. Kedden új órarendet kaptunk. Most még zavarosabb mint eddig volt. Vannak alap órák ami mindenkinek kötelező. Vannak gyakorló órák amik csak azoknak kötelező akik nem állnak túl jól az adott tantárgyból. És vannak a faktok. Azoknak akik jó tanulók. Jah és ehez nekem még haladó németem is van. Ez azzal jár, hogy szinte minden tanulónak egyéni órarendja van. Nekem a péntekem a legjobb. Nah, de nem azért járok végül is suliba, hogy nekem jó legyen...

szombat, november 04, 2006

a Szünet vége...

Sajna megint nincs túl sok minden amiről írhatnék de azért próbálkozni lehet. Az utóbbi pár napom abból állt, hogy néztem a Grey's Anatomy részeit amiket Panni letöltött. Jól elvoltam. Közben kötögettem a sálamat. Kb karácsonyra elkészülök vele. Puha sálacskám lesz. Még akartam csinálni valakinek sálat karácsonyra, de abból valószínű nem lesz semmi. Majd meglátjuk. Most már csak egy jó nagy bulira vágyok. Rég nem buliztam és már épp itt lenne az ideje. A többi hiányom nem publikus. Elég kevés emberre tartozik. Majd velük megbeszélem és jobb lesz. Bár sajna egyre kevesebb barátom van. Vagy én bánom meg őket, vagy ők engem (sajna ez a ritkább). Kezd kicsúszni a kezemből az életem. Többen irányítani akarnak. Én meg nem akarom, hogy irányítsanak, de nekem egyedül nem megy. Najó kicsit kibuktam. Pedig most nem történt semmi komoly. Csak sok volt ez nekem egyszerre ehez én még kicsi vagyok. Kicsit elkalandoztam az eredeti gondolataimtól, de már mindegy. Azt hiszem azt az egy vagy két olvasómat ez nem fogja zavarni. Ugye? Nah a végére egész jól ment az írás. csak úgy jött amit írtam ha nincs semmi értelme akkor bocsi. Lusta vagyok átolvasni. Akinek panasza van... :)

szerda, november 01, 2006

hazajöttem...

Nemég értem haza Aldebrőről... Most egész jól éreztem magam lent. A sziszukáim mind jól vannak és szépek. Ez a legfontosabb... Bár a Csoki elég rosszul van. Alig tud már járni szegény. De öreg kutyu, úgyhogy érthető... Nem csináltam lent túl sok mindent. Kicsit kötögettem, kicsit gyöngyöztem. Azért semmit nem vittem túlzásba még mielőtt valaki ezt feltételezné... Csak azt sajnálom, hogy kedden nem voltam Pesten. ( Remélem jó volt a buli nélkülem is lányok.) Nah minegy majd legközelebb... Holnap reményeim szerint Évivel bevisszük a kanapét a suliba. Utána nem tudom mit csinálok. De szivesen mennék valahova. Sajna a péntekem megint foglalt, de valahogy ezt is kibírom. Végeredményben nem is olyan rossz ez a szünet...