joyce's life

szombat, október 25, 2008

az mi?

Mostanában olyan furcsa előérzetem van... Valami történni fog, nem tudom, hogy jó vagy rossz... Valami meg fog változni... Nem szeretem az ilyeneket... Erről inkább majd akkor írok többet ha tudom mi az...

Inkább írok valami másról... csak persze ilyenkor kivándorolnak az agyamból a gondolatok és csak akkor jönnek vissza ha már megírtam a bejegyzést... ŐŐŐ... Gondol, gondol, gondol... Még mindig semmi...

Holnap utazok megint nagyimékhoz... Apámon kívül lent lesz mindenki... Szerdán jövök föl... Festjük utána újra a hajamat... Pénteken meg Csacsus jön vissza Norvégiából...

Azt nem tudom, hogy írtam-e de mostmár szinte biztos, hogy táncolok a szalagavatón... Csak lennénk már túl ezen az éven... Már most elegem van az egészből pedig még csak két hónap telt el... Bár ha vége lesz akkor meg azt akarom majd, hogy ne kelljen otthagyni a sulit... Hiányozni fog a társaság... Az osztály, a tanárok, az ebédszünetek, a hülyülések, a fegyelmik... Sőt még a tanórák is...Még azt se tudom hova menjek tovább tanulni... Bár előbb az érettségit kéne megírni... Tételeket kéne kidolgozni... Meg lehet nem ártana tanulni egy kicsit...

Megint csak siránkozok itt össze-vissza... már azt se tudom hol áll a fejem annyi hülyeség van benne... Inkább befejezem mert kezdenek hiányozni a gondolataim... Viszláát!!! (ahogy Chef bácsi mondaná)

péntek, október 10, 2008

megint

Hát igen megint eljutottam idáig, hogy blogot írjak... Nem is tudom mi vitt rá, hogy nekiüljek írni. Mostanábann annyira zsúfoltak a napjaim, hogy azt sem tudom mihez kapjak... Természetesen délelőtt suli, kedden és pénteken táncpróba. Szombaton spanyol óra... És persze DÖK-ös is vagyok... És valamikor még dolgozni is kell. Érettségire is el kéne kezdeni tanulni... Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt az évet... Jövőhéttől ráadásul kezdődnek a faktok is... Már most kezdek belefáradni... És a német még sehol sincs, jah és tornázni is kéne... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Megint gépezek tanulás helyett... Zsuzsinak nem kellett volna megmutatnia a ZUMÁt... Tudom, hogy nem sok embert érdekelnek a gyerekes problémáim, de én leírom mert így egyszerűbb nekem.
Holnap megint spanyol... Inkább mennék a családi napra. De ezt sem lehet... Ha nem lennének most barátaim akikkel meg tudom beszélni a problémáimat akkor nem tudom, hogy hol lennék. Köszönöm, hogy vagytok nekem!!!
Holnap délután megyek le nagyimékhoz... Ők még nem tudnak róla... Hétfőn egy kicsit késni fogok a sulból, de ez mikor zavart engem... Utoljára nyáron voltam náluk...
Olyan összevissza tudom leírni a gondolataimat... Semmi összefüggés nincs köztük... Mire eljutok odáig, hogy leírjam összevisszaság lesz belőle... Ezzel zánám is soraimat.. Nem tudom, hogy fogok-e még írni, de minden megtörténhet...