Új év

Elkezdődött egy újabb év. Sok lehetőséget hoz. És mindenki reménykedik, hogy jobb lesz mint az eddigiek. Szeretném ha végre mindenki boldog lenne a környezetemben. Mindenkinek a legjobbakat kívánom erre az évre.

Ebbán az évben már két teljes tanítási napon vettem részt. Ennyi idő alatt felborították a megszokott csöpp kis életemet. Csütörtökön reggel Zsókával vonakodva bár, de elindultunk az iskolába. Amikor beléptünk a termünkbe egy elég nagy változásnak lettünk szemtanúi. Lebontották azt a falat ami elválasztott minket a másik osztálytól. Most megint egy osztály vagyunk. Elég fura lesz megint összeszokni a régi osztállyal. Bár már most tudom, hogy a matekórákon nem lesz túl sok esélyem a tanulásra. Ráadásul a falaink borzalmasan néznek ki. A fele kék meg barna, a mésik fele fehér. Nevetséges ez az új rendelet, hogy nam lehet 12 fő alatti osztály. Most ezért megint rengetegen vagyunk egy osztályban és nem lehet minket tanítani. Egyre értelmetlenebbnek látom ezt az iskolát. Kezdek igazat adni a családom többbi tagjának miszerint itt nem fogok tudni leérettségizni. Pedig én szeretem ezt az iskolát. Jó a társaság és én jól érzem itt magam. Igaz eléggé fura tanítási rendszere van. Tegnap és ma például fogalmam sem volt róla milyen óráim vannak annyit kavartak. De majd csak kialakul valami rendszer, még ha kaotikus is lesz. Én szeretném itt befejezni a gimnáziumot ha lehetséges. De úgylátszik csak egyre több akadájba ütközök. Nehéz lesz véghez vinni, de én mindent elkövetek majd ennek érdekében. Egyre furábban kezd alakulni az életem. De sajnos ezek ellen én nem tehetek annyit amennyit szeretnék. Most arra kell koncentrálnom, hogy ebben a suliban maradhassak. Nem akarok másik osztály, nem akarok idegenekkel egy oszályba járni. 2 év után nem akarok elszakadni az itteni barátaimtól. Ez az iskola elérte, hogy szeretelk bejárni. Lehet, hogy nem a tanulás miatt hanem mert imádom az ottani barátaimat. Ezt nem hiszem, hogy bárki másnak sikerülne. A maga kaotikus rendszerével ez egy jó suli.