az mi?

Mostanában olyan furcsa előérzetem van... Valami történni fog, nem tudom, hogy jó vagy rossz... Valami meg fog változni... Nem szeretem az ilyeneket... Erről inkább majd akkor írok többet ha tudom mi az...

Inkább írok valami másról... csak persze ilyenkor kivándorolnak az agyamból a gondolatok és csak akkor jönnek vissza ha már megírtam a bejegyzést... ŐŐŐ... Gondol, gondol, gondol... Még mindig semmi...

Holnap utazok megint nagyimékhoz... Apámon kívül lent lesz mindenki... Szerdán jövök föl... Festjük utána újra a hajamat... Pénteken meg Csacsus jön vissza Norvégiából...

Azt nem tudom, hogy írtam-e de mostmár szinte biztos, hogy táncolok a szalagavatón... Csak lennénk már túl ezen az éven... Már most elegem van az egészből pedig még csak két hónap telt el... Bár ha vége lesz akkor meg azt akarom majd, hogy ne kelljen otthagyni a sulit... Hiányozni fog a társaság... Az osztály, a tanárok, az ebédszünetek, a hülyülések, a fegyelmik... Sőt még a tanórák is...Még azt se tudom hova menjek tovább tanulni... Bár előbb az érettségit kéne megírni... Tételeket kéne kidolgozni... Meg lehet nem ártana tanulni egy kicsit...

Megint csak siránkozok itt össze-vissza... már azt se tudom hol áll a fejem annyi hülyeség van benne... Inkább befejezem mert kezdenek hiányozni a gondolataim... Viszláát!!! (ahogy Chef bácsi mondaná)

megint

Hát igen megint eljutottam idáig, hogy blogot írjak... Nem is tudom mi vitt rá, hogy nekiüljek írni. Mostanábann annyira zsúfoltak a napjaim, hogy azt sem tudom mihez kapjak... Természetesen délelőtt suli, kedden és pénteken táncpróba. Szombaton spanyol óra... És persze DÖK-ös is vagyok... És valamikor még dolgozni is kell. Érettségire is el kéne kezdeni tanulni... Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt az évet... Jövőhéttől ráadásul kezdődnek a faktok is... Már most kezdek belefáradni... És a német még sehol sincs, jah és tornázni is kéne... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Megint gépezek tanulás helyett... Zsuzsinak nem kellett volna megmutatnia a ZUMÁt... Tudom, hogy nem sok embert érdekelnek a gyerekes problémáim, de én leírom mert így egyszerűbb nekem.
Holnap megint spanyol... Inkább mennék a családi napra. De ezt sem lehet... Ha nem lennének most barátaim akikkel meg tudom beszélni a problémáimat akkor nem tudom, hogy hol lennék. Köszönöm, hogy vagytok nekem!!!
Holnap délután megyek le nagyimékhoz... Ők még nem tudnak róla... Hétfőn egy kicsit késni fogok a sulból, de ez mikor zavart engem... Utoljára nyáron voltam náluk...
Olyan összevissza tudom leírni a gondolataimat... Semmi összefüggés nincs köztük... Mire eljutok odáig, hogy leírjam összevisszaság lesz belőle... Ezzel zánám is soraimat.. Nem tudom, hogy fogok-e még írni, de minden megtörténhet...

nah tehát...

Noé megnyugtatására: már rég hazajöttem, csak lusta voltam írni... Nem tudom pontosan, hogy az melyik balhé volt, de mostanában elég sok van... Lassan itt az év vége és jönnek a trimeszterek... nem lesz valami fényes a bizonyítványom...
Suli végére szervezünk osztálykirándulás Balcsira. Kíváncsi vagyok milyen lesz.


Noé: össze kéne futnunk valamikor... rég beszéltünk... van mit mesélnem... van sok sok sok kérdésem... :P mostanában nem vagyok sokat msnen de itt vagy iwiwen ha írsz egyszer majd csak elolvasom...

Ui: köszönöm mégegyszer mindenkinek aki felköszöntött ma névnapom alkalmából...

valami

Ma utazunk le nagyimékhoz. Semmi kedvem lemenni, de muszáj. Inkább maradnék itthon, mennék ZP-be. De sebaj majd máskor. Már el is felejtettem miért kezdtem el írni ezt a bejegyzést. Mindenkit kérek, hogy gondoljon rám hétfőn... Majd ha hazajöttem elmesélem mi volt. Addig is jó hétvégét és jó bulizást mindenkinek... : ) pussz

Zsuzsi kedvéért...

Aki nem szeretne agykárosodást kapni az nem olvasson tovább... Ez már fájdalmas, de igen tudunk ilyen okosakat is mondani... Nem ajánlom senkinek, hogy elolvassa. Csak azért írom mert ideges vagyok és el akarom terelni a figyelmem.


Rájöttem arra, hogy a valami az valami, és ha a valami valami akkor mindenki valami, és akkor én is valami vagyok... És rájöttem arra is, hogy ebédszünetben vettem egy doboz cigit és mire hazaértem nem volt belőle egy szál sem ezért már csak az üres doboz van a táskában. Rájöttem hogy holnap vehetek újat. Tehát megint 520 pénzt dobok ki csak mert hülye vagyok. Rájöttem, hogy holnap írunk bioszból, és tanulnom kéne rá, de nem tanulok mert blogozok, és ezért szar lesz a dolgozatom, rájöttem ha a dolgozatom nem lesz jó akkor trimesztereznem kell, ami nem lenne jó mert sokat kéne rá tanulni, és nem tanulnék mert inkább ülnék a gép előtt. Jah és a kedvenc kérdésem marad a végére... Atusnak köszönhetően órákon át képes vagyok ezen gondolkozni. Ha a hangya rámászik a szivacsra akkor az neki kemény vagy puha? A hangya kicsi, a szivacs nagy a hangyához képest. A szivacs puha, hangya puha akkor? Nah ezen gondolkozzon el mindenki... A válaszokat várom... : )

Ez egy elég beteg bejegyzés lett... Remélem tetszett... De legalább nem gondolkoztam amíg írtam... További szép napot mindenkinek...

Egy kis szerelem

Mostanában elég furcsa az úgymond szerelmi életem... Van egy aki tetszik... NAGYON... Van aki hát nem is tudom... olyan fura az egész... És persze ott van Ő...
Nem tudom, hogy most pillanatnyilag milyen kapcsolatot szeretnék... Lehet, hogy 16 évesen hülyének nem kéne erről írnom... Biztos van aki hülyének is néz ezért. De én szeretném ha lenne mellettem valaki. De nem most fogom megtalálni életem szerelmét. Nem akarom lekötni magam egy emberhez... Szerintem teljesen más egy házasság ha az illetők fiatalon házasodnak mintha később (30 fölött) Az én szüleim 21 éves koruk óta házasok... Én is szeretnék férjhez menni, de ott van az is, hogy addig fel kell nőnöm. És igenis meg kell ismernem a pasikat... Sokkal könnyebb úgy belevágni egy új kapcsolatba, ha előtte volt már valakid. Úgy vakon a semmibe elég nehéz és ijesztő. Most annyira szokatlan nekem a helyzet amiben vagyok... Van akinek el fogom mesélni részletesen, hogy miért pont ma írok erről. Van aki meg talán egy szó nélkül megérti. Van aki azt gondolja majd, hogy ez a fiatal kis csitri már megint azt hiszi, hogy neki vannak a világon a legnagyobb problémái, mert éppen pasik miatt siránkozik... Lehet, hogy megártott egy kicsit a sok Sex and The City... Igen szarul érzem magam most a bőrömben. Nem csak a pasik miatt, de ők is kiveszik belőle a részüket.
A szerelem fogalmában szeretnék hinni. Sajnos nehezen megy. Tudom én is voltam úgymond szerelmes. De most kezdek rájönni, hogy ezt nem olyan könnyű definiálni. Sokkal összetettebb mint gondoltam volna. De majd elválik mi lesz... Remélem jól fognak alakulni a dolgok...

bocsánat

Szeretnék bocsánatot kérni a tegnapi bejegyzésért. Aki tudja, hogy neki szól az tudja... Egy ember van aki megérdemelte... De ő csak főjön a saját levében ha nem hajlandó szóba állni velem... Ki akartam törölni az előző bejegyzést, de akkor olyan lenne mintha meghamisítanám a blogom... Azok is az én gondolataim voltak, csak egy elég elborult pillanatomban... Nem akartam senkit sem megbántani vele. Sajnálom! Ma szerintem a problémák nagy részét meg tudtuk beszélni... remélem ezek után jobb lesz.
Ma a temetőben összeszedtem magam és gondolkoztam, természetesen sírtam is. Ez mostanában nem maradhat ki a napirendemből... Nem szeretem ha mások látják, hogy milyen gyenge vagyok, és milyen könnyen elsírom magam... Egy rossz beszólás, vagy egy fél füllel hallott mondat... De szerencsére (attól függ honnan nézzük) kevés ember van aki meg tud bántani. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy adok a véleményére...
Nah most már azt se tudom miket írok itt össze-vissza, úgyhogy képletesen lerakom a tollat. Még egyszer bocsánat, nem akartam megbántani senkit. Tudjátok, hogy hülye vagyok és előbb cselekszem és csak utána gondolkozom...