Pandora története

Ezt a kis regényt fél éve kezdtem írni. Aki emlékszik arra milyen lelkiállapotban voltam akkor az meg fogja érteni ezt a kis töredéket egyik regényem elejéből. Remélem tetszeni fog. Még elég kezdetleges stádiumban van de majd csak lesz belőle valami. Ha valaki magára ismer szegény kis Pandora szerepében az nem véletlen a barátaimról és a síját tapasztalataimból gyúrtam össze ezt a kis alakot. Építő kritikákat szivesem fogadok, de azért nem kell teljesen elvenni a kedvem az írástól...




Pandora egy 15 éves diáklány. A haja fekete és a derekáig ér. Bár nem csontsovány de azért nem is duci. Az arca nem mondható éppen átlagosnak. A szemei viszont mindenkit megfogtak. Ilyen kék szemeket nem gyakran látni. Mindig azt mondták neki, hogy az anyjától örökölte. Örült neki, hogy legalább ebben hasonlít az anyjára. Még nagyon kicsi volt mikor az anyja meghalt. Mindenki szépnek tartotta. Ezek ellenére elég sok baja volt a beilleszkedéssel. Az osztálytársai valamiért nem fogadták be. Már egy éve próbált beilleszkedni de sehogy nem ment. Csak egy barátnője volt, aki első naptól fogva kiállt érte, ha az osztály cikizte. Soha nem hagyta cserben. Az osztály főkolomposával is szembeszállt ha kellett. Kamilla mindig mellette állt. Soha nem hagyta cserben semmiben.
Egyik nap mikor beért az iskolába észrevette, hogy Kamilla nincs bent. Gondolta fölhívja a mobiljáról. Mikor már tárcsázott volna. Valaki megszólalt a háta mögött.
-Sajnos Kamilla megbetegedett és ezen a héten már nem jön suliba-mondta Ádám -Tegnap este már lázas volt.
-Köszi, hogy szóltál-mosolygott a fiúra.
Nem értette hogyhogy megszólította a fiú. Inkább elindult a terem leghátsó padjához, hogy leüljön a helyére. De Ádám elállta az útját.
-Nem szeretnél inkább mellém ülni?- kérdezte.
Pandora nem tudta mitévő legyen így hát beleegyezet. Az órán egy szót sem szóltak egymáshoz. Még csak egymásra sem néztek. A szünetben viszont Ádám odafordult hozzá és megkínálta csokival. Nem tehetett mást elfogadta. Az egész szünetet végig beszélgették. Észre sem vették amikor bejött az osztályfőnök.
-Látom végre befogadtátok Pandorát. Erre várok már egy jó ideje. Köszönöm Ádám, hogy ilyen kedves vagy vele.
Senki sem értette, hogy Ádádm miért viselkedik így Pandorával. Erre csak ő tudhatta a választ. Iskola után Ádám hazáig kisérte Pandorát. Egész útun némán sétáltak egymás mellett. Pandora már éppen el akart köszönni amikor Ádám megszólalt:
-Szeretném ha barátok lennénk. Nem akarom, hogy folytatni amit eddig csináltam veled. Nem tudom még, hogy menni fog-e de megpróbálhatnánk. Bocsánat mindenért amit mondtam rólad. Akkor még nem vettem észre milyen vagy valójában.
-Miért milyennek hittél?
-Nem is tudom. Azt hiszem egy kis sértődékeny kislánynak gondoltalak. De most már látom, hogy nem vagy se kislány sem pedig sértődékeny. Tegnap este elbeszélgettem a hugommal és elmesélt sokmindent rólad. Nagyon megbántam azokat amiket mondtam rád.
-Kamilla miket mondott rólam?
-Elmesélte a gyerekkorodat. Elmondta, hogy mennyire bánt téged, hogy nem fogad be az osztály. -Mást nem mondott?-Pandorának volt egy féltve őrzött titka amit eddig csak Kamillának mondott el. Pandora látta a tündéreket. A fákban, a virágokban, a patakokban. Sőt nem csak látta őket beszélt is a nyelvükön. Még az a képessége is megvolt, hogy naplemente után tündérré változzon. Attól félt, hogy barátnője talán ezt a titkot elmondta a bátyjának. Pandora egy 15 éves diáklány. A haja fekete és a derekáig ér. Bár nem csontsovány de azért nem is duci. Az arca nem mondható éppen átlagosnak. A szemei viszont mindenkit megfogtak. Ilyen kék szemeket nem gyakran látni. Mindig azt mondták neki, hogy az anyjától örökölte. Örült neki, hogy legalább ebben hasonlít az anyjára. Még nagyon kicsi volt mikor az anyja meghalt. Mindenki szépnek tartotta. Ezek ellenére elég sok baja volt a beilleszkedéssel. Az osztálytársai valamiért nem fogadták be. Már egy éve próbált beilleszkedni de sehogy nem ment. Csak egy barátnője volt, aki első naptól fogva kiállt érte, ha az osztály cikizte. Soha nem hagyta cserben. Az osztály főkolomposával is szembeszállt ha kellett. Kamilla mindig mellette állt. Soha nem hagyta cserben semmiben.
Egyik nap mikor beért az iskolába észrevette, hogy Kamilla nincs bent. Gondolta fölhívja a mobiljáról. Mikor már tárcsázott volna. Valaki megszólalt a háta mögött.
-Sajnos Kamilla megbetegedett és ezen a héten már nem jön suliba-mondta Ádám -Tegnap este már lázas volt.
-Köszi, hogy szóltál-mosolygott a fiúra.
Nem értette hogyhogy megszólította a fiú. Inkább elindult a terem leghátsó padjához, hogy leüljön a helyére. De Ádám elállta az útját.
-Nem szeretnél inkább mellém ülni?- kérdezte.
Pandora nem tudta mitévő legyen így hát beleegyezet. Az órán egy szót sem szóltak egymáshoz. Még csak egymásra sem néztek. A szünetben viszont Ádám odafordult hozzá és megkínálta csokival. Nem tehetett mást elfogadta. Az egész szünetet végig beszélgették. Észre sem vették amikor bejött az osztályfőnök.
-Látom végre befogadtátok Pandorát. Erre várok már egy jó ideje. Köszönöm Ádám, hogy ilyen kedves vagy vele.
Senki sem értette, hogy Ádádm miért viselkedik így Pandorával. Erre csak ő tudhatta a választ. Iskola után Ádám hazáig kisérte Pandorát. Egész útun némán sétáltak egymás mellett. Pandora már éppen el akart köszönni amikor Ádám megszólalt:
-Szeretném ha barátok lennénk. Nem akarom, hogy folytatni amit eddig csináltam veled. Nem tudom még, hogy menni fog-e de megpróbálhatnánk. Bocsánat mindenért amit mondtam rólad. Akkor még nem vettem észre milyen vagy valójában.
-Miért milyennek hittél?
-Nem is tudom. Azt hiszem egy kis sértődékeny kislánynak gondoltalak. De most már látom, hogy nem vagy se kislány sem pedig sértődékeny. Tegnap este elbeszélgettem a hugommal és elmesélt sokmindent rólad. Nagyon megbántam azokat amiket mondtam rád.
-Kamilla miket mondott rólam?
-Elmesélte a gyerekkorodat. Elmondta, hogy mennyire bánt téged, hogy nem fogad be az osztály. -Mást nem mondott?-Pandorának volt egy féltve őrzött titka amit eddig csak Kamillának mondott el. Pandora látta a tündéreket. A fákban, a virágokban, a patakokban. Sőt nem csak látta őket beszélt is a nyelvükön. Még az a képessége is megvolt, hogy naplemente után tündérré változzon. Attól félt, hogy barátnője talán ezt a titkot is elmondta a bátyjának.